A roma holokauszt emléknapjának alkalmából a Tom Lantos Intézet (TLI) szeretné felhívni a figyelmet arra a kiállításra, amely a roma nép európai és magyarországi történetét foglalja össze Indiától napjainkig, különös tekintettel a roma holokausztra. A kiállítás 2015. szeptember 31-ig tekinthető meg a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a TLI épületében.

A kiállítási anyagot Kardos Ferenc és Tulok József történész állította össze a Roma Polgári Tömörülés (RPT) felkérésére. A szervezet számára 2012-ben egy házaspár ajánlotta fel a csepeli épületet, ahol ma a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központ működik. A romák magyarországi történelmét, tárgyi és szellemi kultúráját bemutató tárlat egyik fontos eleme a 12 panelből álló kiállítás, mely a roma holokauszthoz vezető utat, illetve a II. világháború utáni szembenézés lépéseit mutatja be, Magyarországon egyedülálló módon.

A kiállítást jegyző történészek, és a Központ vezetői szerint a társadalmi megbékélés és a romák emancipációjának útja az önismereten és az önmeghatározás megerősítésén keresztül vezet, melynek elengedhetetlen feltétlene a roma kultúra és történelem megismerése. Ennek a történelemnek fontos része a pharrajimos.

A fenti gondolathoz csatlakozva és a roma népirtás történetének megismerése melletti elköteleződéstől vezérelve a Tom Lantos Intézet elkészítette a kiállítás hordozható paneljeit, hogy ezzel lehetőséget biztosítson arra, hogy azok minél szélesebb közönséghez eljussanak. A mozgó kiállítás első állomása a Tom Lantos Intézet és a Külügyi és Külgazdasági Intézet közös épülete, a következő állomások helyszíneit pedig a Roma Polgári Tömörülés, a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központ és a közönség érdeklődése határozzák majd meg, hiszen a TLI a nyár végeztével a paneleket a fenti szervezetek rendelkezésére bocsátja.

A Tom Lantos Intézet kiemelten fontosnak tartja a roma népirtás történetének kutatását, ezen belül is a magyar társadalom és az állam felelősségének elismerését, illetve az ismeretek terjesztését, és ezt több futó, illetve tervezett projektjének központi gondolatává teszi.

A kiállítás 12 panelből áll, melyek közül az első három történelmi bevezetőnek is tekinthető a holokauszttal közvetetten vagy közvetlenül foglalkozó hét panelhez. Ezek az Indiából Magyarországra vezető utat foglalják össze, különös hangsúlyt fektetve a török korra, illetve a hagyományos, a történelem során elismert és a társadalom számára fontos roma mesterségekre. Az utolsó két tabló a magyarországi történelem híres roma képző- és előadóművészeivel, valamint irodalmáraival foglalkozik.

A hat pharrajimos-szal foglalkozó panel közül az első hét emlékezetes dátumon keresztül vezeti végig a látogatót a romák üldöztetésének állomásain, a fasizmus rendszerének kialakulásától egészen 1944. augusztus 2-ig, az auschwitzi „cigánytábor” felszámolásáig, amikor egyetlen éjszaka alatt körülbelül 3000 roma nő, férfi és gyermek vált a gyilkos eszme áldozatává. A második tabló azon 1913 és 1939 között született politikai intézkedéseket és rendeleteket, valamint ezek következményeit veszi lajstromba, amelyek megtiltották a romák számára a hagyományos mesterségeik gyakorlását; a letelepedést és a vándormunkát; a házasságkötést nem cigányokkal; vagy lehetővé tették a romák összeírását és kitoloncolását. A harmadik azt mutatja be, hogy a II. világháború során milyenféle halál leselkedett a romákra: az éhhaláltól egészen a saját maguk által ásott sírba lövetésig. A következő panel a pharrajimos kronológiája címet viseli, az ötödik pedig a budapesti cigányság deportálásának állomásain vezet végig minket. Az utolsó két panel az európai és a magyarországi cigányság önszerveződésének első lépéseit köti össze a II. világháborús eseményekkel való szembenézés fokozataival.

A kiállítás egész évben megtekinthető telefonos egyeztetést követően a csepeli Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban (1212 Bp., Szent István út 71., Roma Polgári Tömörülés, tel: +3617890517; email: ); illetve szeptember végéig a Tom Lantos Intézet és a Külügyi és Külgazdasági Intézet épületében (1016 Bp., Bérc utca 13-15.), hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig, valamint pénteken 8 és 14 óra között. (Ha a megadott időközökön kívül tervezi meglátogatni a kiállítást, kérjük, egyeztessen a +36 1 279 5700 telefonszámon.)